Jane Austen: Büszkeség és balítélet

A mostani regényem választásában híján voltam bármiféle ösztönzésnek. Egyszerűen csak a hasamra ütöttem és beugrott.Az első kérdés, ami megragadt a fejemben, a Miért ne??? Így legalább visszakalauzolhatom a kedves olvasóközönséget egy számunkra távoli vidékre, az idilli angol Regency korba, Jane Austen korába.


„Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség. Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.”


A jómódú, ám korántsem gazdag Mr. Bennet egy vidéki házban él feleségével, a folyton fecsegő Mrs.Benettel, és öt lányukkal. Mrs Benett minden álma és célja, hogy férjhez adja mindegyik lányát egy gazdag fiatalemberhez, hogy nekik semmiben ne kelljen hiányt szenvedniük. Így történt, hogy regényünk kezdetén az ifjú Benett hölgyek egy bálba csöppenek, ahol jelen van a jóképű,  udvarias, gazdag és mellesleg nőtlen Mr. Bingley, akiben Mrs. Benett rögtön egyik lánya jövendőbelijét látja; Mr.Bingley jóbarátja, Mr.Darcy, a kimért, és hűvös fiatalember és színünk elején rögtön megkezdődik a nemek ádáz csatája.
A legidősebb lány, Jane, elnyerni látszik Mr. Bingley szívét, ám úgy tűnik, hogy a jó eszű és éles nyelvű Lizzyt próbára teszi a dölyfös Darcy viselkedése, és minden negatív véleménye annál nagyobb megerősítést nyer, minél jobban megismerni véli a férfit. Valójában nem is sejti, hogy Mr.Darcy mélyebb érzelmeket táplál iránta.

A helyzetet egyre jobban bonyolítja, hogy Lizzy nem várt házassági ajánlatot kap a Benett-vagyont öröklő unokatestvértől, Mr. Collinstól, és amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, hátrahagyva Jane-t, Lizzy Mr. Darcyt teszi meg felelősnek a szakításért, mondván, mindez az ő hibája, mert nem akarja boldognak látni barátját és az ő nővérét.

Amikor Mr.Darcy és Lizzy újra találkoznak Londonban, a férfi megkéri a lány kezét és fejére olvassa összes gőgjét. Ezen vádak egy része alaptalan, másik része viszont teljességgel elfogadhatónak mutatkozik. Elizabeth szörnyű belső vívódása során rájön, hogy mennyi álmatlan éjszakába került a férfinak, mire sikerült felfednie iránta való érzelmeit és megkérje a kezét. A beismerés, hogy a férfi tényleg, igazán szerette őt, elkeseríti.
Elizabeth nap nap után egyre jobban gyötrődik és látván, hogy mennyire szenved, a nagynénje és nagybátyja hosszabb utazást terveznek, hogy segítsenek a lánynak.
Az út során betérnek Pemperley-be is, Mr. Darcy birtokára, és Darcy mindent megpróbál, be akarja bizonyítani, hogy Lizzy mennyire tévedett, amikor gőgösnek és büszkének nevezte őt. És Lizzy szerelmes lesz.
Eközben Lydia elszökik egy katonatiszttel, és Darcy pénzt és időt nem kímélve próbálja megmenteni a Benett- lány becsületét. Igyekszik helyrehozni Bingley és Jane kapcsolatát is.
Elizabethet lenyűgözi Darcy, de legbelül már teljesen feladta a reményt, rájött, hogy mekkorát tévedett korábbi elképzelésével a házasságot illetően és már bánja hogy visszautasította a házassági ajánlatot, fél, hogy Mr.Darcy már végleg lemondott róla.
Hirtelen felbukkan Lady de Bourgh, Mr. Darcy nagynénje, s feldúltan közli, hogy az a híresztelés járja, hogy unokaöccse eljegyezte őt. Elizabeth tisztázza a helyzetet, hogy nem menyasszonya Mr. Darcynak, ám nem hajlandó esküt tenni, hogy soha nem fogadja el a házassági ajánlatát. Mr. Darcy nemsokára megjelenik Bennetéknél, és elárulja, hogy nagynénje, nála is látogatást tett. Elizabeth megvallja, hogy cseppet sem gyűlöli a férfit, s az újra megkéri a kezét.

Tanulság, hogy soha ne adjunk fel semmit, mert a legnagyobb hibát követheti a legnagyszerűbb érzés, a boldogság, még ha nem is hisszük, hogy van.

írta és bejegyezte: szinnie.