2011. július 25., hétfő

Vass Virág: Franciadrazsé

Újra itt, bár kissé hosszú idő telt el az utolsó bejelentkezés óta. Szinnie és én is egy csöppet el voltunk/vagyunk foglalva, de talán ez így van jól. Vagy nem. Ki tudja.
A lényeg, hogy sajnos nem volt annyi időnk olvasni, mint szerettük volna, de azért csak bezsúfoltunk egy-egy kisebb lélekzetvételű könyvecskét. Nekem Vass Virág Franciadrazséja jött szembe a könyvtár fiktív országútján.
Élt egy lány, bizonyos Réka, akinek megadatott a lehetőség, hogy Párizsban a Miracle magazinnál töltse az egy éves szakmai gyakorlatát. Már az első napján a liftben feltűnt neki egy férfi, aki mint később kiderült, Vincent nevű. Ám Vincent pedig a főszerkesztő nővel volt nagyon közeli ismeretségben.
Mit tesz ilyenkor a kicsi szürke magyar lány, akinek Ákos nevű kedvese Zuglóban várja szíve hölgyének hazatértét? Naná, hogy rástartol a kiszemelt férfire, úgyismint művészeti vezetőre. A "ha törik, ha szakad" elvét követve minden női praktikát bevet, hogy megszerezze a férfit. Közben egyéb téren sem fenékig harsonaszó az élet, tehát abszolút bonyolult. Az események közepette pedig megtudhatjuk, mi az articsókaszív, hogy a női magazinok micsoda élet-halál harcot vívnak, hogy a szerelemben a bizalom milyen fontos, és hogy ennek a bizalomnak a hiánya mennyire nagy galibát tud okozni.
Ajánlom tehát mindenkinek, aki kikapcsolódásra vágyik vagy úgy érzi, az ő élete borzalmas. Higgyétek el, mindig van rosszabb, szóval ne siránkozzatok, hanem olvassatok és kapjátok össze magatokat!


Den.

2011. május 18., szerda

Vavyan Fable: Habospite

Ma nem én fogok beszélni a könyvről. Hagyom, hogy saját magát mutassa be. Én csak annyit mondhatok: olvassátok el. Persze a többi után, hiszen ez a Halkirálynő és a Vis Major sorozat folytatása (igen, két sorozat találkozik). Na jó, sorolom:
Halkirálynő:                                                                                      Vis Major:
A pokol is elnyeli (0. kötet)                                                              Vis Major                                                     
A Halkirálynő és a kommandó                                                         Kyra Eleison
A Halkirálynő és a dzsinnek                                                             Könnyű álom
Ki feküdt az ágyamban?                                                                   Vészbejárat
Ébredj velem!                                                                                     Tíz kicsi kommandós
Mogorva nyár                                                                                   
A Hold forró jegén
Apád, anyád ide lőjön!
Csontfuvola
                                                             Habospite


Nos, tehát a kis családfa után jöjjön, aminek jönnie kell... Magyarázatként annyi: leírom, ki mesél (Kyra vagy Denisa). Talán könnyebb lesz egy picit. De ha érdekel, akkor egyébként is: olvassátok el:D


Denisa:
"Dalia rendhagyó leánybúcsút akar, nem pedig- Chippendale-szépfiús, beivós-hányós- banálisat. Mivel hosszabb ideje részeltet bennünket férjhez megyek, igen, nem, talán témájú idegtépázásban, Cyddel együtt azon gyúrúnk, hogy mielőbb oltár elé hajtsuk agyaroggyant barátnőnket, és megtisztuljunk e problémától. Amely valójában nem is létezhetne, hiszen Dalia és Marcel rajong egymásért, együtt rajonganak a kisdedjükért, tehát életük imádáskánaán és mézgleccser-szörfözés lehetne. Ha hagynák.
Jóllehet el akarnak térni másoktól, babonásan remélve, hogy az esetben frigyük tartós lesz, ellentétben az aktuális tendenciával, szorongás tekintetében jottányit sem különböznek a statisztikai átlagtól.
Ki nem pánikolt az esküvője előtt? Közben? Utána? Azóta is? Nos?"
...
"Belloqot sem irigylem. Életem férfiasabb fele- Martinnal és Delgadóval együtt- éppen a násztól riadt vőlegényben tartja a lelket. Napközben ők is részt vettek a halálugrásos programokon. A taktikai vezetés során versengtünk, olykor ők űztek minket, máskor meg mi támadtunk rájuk. Ördögi verdarodeó volt, seregsok fineszt tanultunk a kiképzőtől és egymástól."
...
"Különösen Cyd kinézete bűvöli el a bámulóinkat.
Csont nélkül megértem. Becses barátunk ugyanis talpig férfi. Meglehet, nem csúszdásra olajozott, tömbössé gyúrt, szoláriumcsoki fazon, miként a jelenleg hatályos Talpig Férfiak. Az ő testalkata zömök, finoman aránytalan, manószerű. Lába például nem karika, ám mindenképpen ovál. Haja sűrű, bár pihe. Tekintete szélrózsázó, némi eltéréssel: ő a négynél is több irányba lát egyszerre. Ez roppant előnyös, pláne tömeghirig esetén... Az emberek valójában azért bámulják leplezetlenül, mert becseltünk- Dalia által felkért nyoszolyólányként- meghozta az áldozatot, amelyre kizárólag igaz barátok- tán-tán még szentek is- képesek.
Fejére angyalszőke parókát húzott, vállnál kunkorodó, frufrus fazont. S mivel aggódott, hogy idő előtt kiborostásodhat, az arcára nyomott néhány gyantázólapot. Amikor letépte magáról a nyúzóragacsot, úgy üvöltött, mint egy élveboncolt T-rex. Mélyhámlasztott orcáin demóba se maradt szőrzet. Esetleg az orra barlangosabb rétegeiben menekült meg öt-tíz szál. Néhány szempillája is átvészelte a barbáriumot. 
Ő pedig halódástól nyűtten firtatta: ugye ez fájdalmasabb, mint a szülés?"


Kyra: 
"Hűdéses hang hallatszik a hátam mögül. 
- Mit művelsz, élet? Ki ez a fifi? Mit keres itt veled?
Újfent pördülök.
A szamuráj tornyosul előttem, teljes életnagyságban. Farmerban, sötét ingben, dúltan, karikás szemmel; jelképes ostora is karikás.
Ráförmedek:
- Te most otthon vagy a szent családoddal! Otthon vagy és alszol!
- Nem vagyok otthon, amint látod. Menedékjogot kérni jöttem. Daphne benyelt valami extasyt, és gajdolászva fel-alá rohangál a házban. Ajtókat csapdos, üvöltve cseveg a gyerekkel, dzsiggelni tanul tőle...
- Menj szállodába- javaslom.
A szamuráj két öles lépéssel a szexmuki mellett terem. Férfiúi büszkeségénél fogva megemeli s arréb taszítja Del Torót a kanapén. Melléroggyanva a fentről lefelé, majd fordítva is tüzetesen szemügyre veszi a nemiélet-robotot, két ujjal csipkedve végigtapogatja dögös egyenruháját, majd rám mered.
- Mi ez a fifi?- nyehegi.
- Ő Del Toro. Hozzámegyek.
- Hozzámész?
- Igen, zártkörű ceremónián.
- Zártkörű?
- Volt ilyen, már több csajzat is nőül ment a vibrátorához. Vele fogok élni. Mindent tud, amit elvárhatok egy férfitól.
- Mindent tud? Elsorolnád, mi mindent?
- Visszhangozni jöttél?
- Nem, élet, aludni jöttem. Azt remélve, befogadsz néhány órára. A vendégszoba is megfelel. Amúgy is úgy látom, a hálószobádat mással osztod meg. Számodra ez nem bizarr?
- A te házaséleted nem bizarr?
- Melyikünk visszhangoz?
- Kapd be, szamuráj!
- Erre gondolsz?- informálódik, a hegyes nadrágon keresztül újfent megragadva Del Toro ékességét.- Vagy inkább te kapod be? Ő is imádja? Nyögdécsel, izzad, meghal, ha cumizzák? Mivel viszonozza?
- Mi közöd hozzá?
- Te vagy a szerelmem.
- Lófingot, szamuráj. A társad vagyok, csak a melóban. Ne feledd, van családod. 
- És mostmár neked is van?- hörren, a büszkeségénél megfogva Del Torót. Kommandósan átlendíti a válla fölött, és amikor az hasmánt talajt fog, mellé térdel hátracsavarva a karjait."
...
"Del Toro felé intek.
- Amint látod, én is. Tedd vissza szépen a helyére, és kérj tőle elnézést!
- Mit kérjek tőle?- kérdezi, tenyerét a füle köré ernyőzve, miként a kicsithallók.
- Bántalmaztad, jogcím nélkül. Kérj tőle bocsánatot. 
- Jogcím nélkül? Az a jogcímem, hogy az én csajom vagy. Én meg a te fifid. Piszok egyszerű."


És akkor még a végére képek, kedvcsinálónak. A képek Szerelem Melinda kezének munkáját dicsérik. 
Daniel Belloq

Vis Major
Kyra Emett

Denisa Wry

Annak, aki kedvet kapott, jó olvasást. Meseanyónak jó pihenést. Aki pedig kutatja, mit olvasson, annak jó keresgélést.


Den.

2011. március 30., szerda

Gaston Leroux: Az operaház fantomja

Igen, igen. Az eredeti, ebből készült a színdarab, majd a film is. Érdemes színházban megnézni, varázslatos és magávalragadó. A könyv? Csodás, érdekes, borzongató.
Aki nem ismeri a történetet: az egész Párizsban játszódik, időben már a kommün után, bőven. Az operaházban éppen ünnepség folyik, ugyanis a két korábbi igazgató beadta felmondását és utódjaikat be kell vezetni a társaságba. Az új vezérek: Firmin és André egy borzalmas titokba vezettetnek be, mégpedig az Operaház Fantomjának rejtélyébe. A Fantomot senki nem ismeri, nem látták, csak halvány elképzelések vannak róla: "A bőre pergamenpapír, az orra helyén nem látsz mást, csak puszta űrt. Ha nem vagy elég óvatos, ördögi lasszójával másvilágra küld" (a színdarabból, Joseph Buquet viccelődik így a balerinák társaságában)
Aztán van egy fiatal, tehetséges leány, Christine Daaé. Állítólag (és ezt Christine maradéktalanul elhiszi) egy angyali hang tanítja őt, hogy egyre szebben és csodásabban tudjon énekelni- "Apám egy angyalról mesélt, várom, hogy eljöjjön, rég. Éreztem éneklés közben, most is érzem még!". Ám ennek ára van: az Angyal Christine szívére vágyik. Na, nem szó szerint, szóval boncolás nincs. Bökkenő is van, Raúl de Chagny képében, aki Christine gyerekkori barátja és jelenlegi szerelme. Versenyfutás kezdődik, melynek a tétje Christine. Vajon a Fantom őrülete eltántorítja-e a kedves lányt, vagy éppen sajnálatot, szánalmat ébreszt? Ha ez utóbbi történik, vajon Daaé kisasszony képes túltenni magát a szánalmon és úgy látni a Fantomot, amilyen valójában: egy őrültnek? Vajon Raúl sikerrel jár és feleségül veheti a szerelmét? Hányan halnak meg, míg minden egyes darab a helyére kerül a kirakósban?
Olvassátok el, szívből ajánlom. Igazán megható és szép történet, és az sem utolsó, ahogy a beleérzőképességet fejleszti.


Den.

2011. március 11., péntek

Jay Asher: Tizenhárom okom volt...

Ez a könyv benne van az eddig olvasott könyveimnek a TOP 10-es listájában.A téma, a megfogalmazás és témához való "lelkesedés" kellőképpen ott volt.Sokat olvastam már róla korábban, hogy mégis milyen lehet, ezért is kicsit óvatoskodva kezdtem hozzá.Persze mindhiába, mert már az első oldal magába szippantott, és úgy éreztem részese vagyok a történetnek, Hannah történetének, és annak, hogy miért vetett véget az életének.
Ennek magyarázatára tizenhárom okot sorolt fel, és amint olvassuk a könyvben egyre nagyobb és fajsúlyosabb problémák merülnek fel a lány életében, amik végül ehhez a döntéshez vezettek, hogy megölje magát, tablettával.
Nem akarom elvicceskedni a történetet, mert nem hiszem, hogy az öngyilkoság vicces lenne, de mivel úgy tűnik, hogy Magyarországon tabutéma, komolyan kezelem, és számomra ez  fontos téma.Szóval ezért is.
Az alaptörténet egy lányról szól, aki, úgy tűnik, egyik napról a másikra eldönti hogy megöli magát.
Pár héttel később Hannah egyik iskolatársa (és titkos imádója) Clay egyszercsak csomagot kap. Az izgatott bontogatás után hamar hideg zuhany éri. Halott „majdnem” szerelme hangjával „töltött” kazetták várják, hogy lejátssza őket.
A kazettán szereplő  13 esemény minden egyes okozója megkapja a felvételeket egymás után szép sorjában. Clay is valaki mástól kapta meg, de még nem tudja ki lehetett előtte és ki az aki őt követi.
Hannah annyi mindenne ment keresztül, annyi jóakarója és barátja árulta el, hogy már nem is bírtam számolni.Egyes fejezeteknél még a sírógörcs is elfogott.
Amikor csalódott az első szerelmében, amikor elhagyta a legjobb barátja egy másik emberért, és egy rossz hazugság miatt, egészen addig, amíg tanúja nem volt egy erőszakos bűncselekménynek, amit megakadályozhatott volna, mégsem tudta.Mindezekért önmagát hibáztatta és végül lemondott az életéről!!
Vajon tudja hány, mégis szerető embert hagyott maga után???
Ha tudta volna, vajon megtette volna???Vissza lehetett volna mindezt fordítani??

Fejős Éva: Csajok

Három nő, egy férfi: Hanna, Móni, Flóra és Márk. Ők mind barátok és mindannyian „vénuszlakók”.
Csetlenek-botlanak az életben, szeretnek és viszontszeretik őket, néha csalódnak, néha szárnyalnak – mint bármelyikünk.
Hanna harmincöt éves és – meglepő módon – harmincötnek mondja magát, egy utazási irodában dolgozik, és egy éve, a válása óta keresi önmagát. Randizgat, mert hinni akar benne, hogy van élet Robi után is – elképesztően sok idiótával ismerkedett meg az utóbbi időkben. Gyűjteményének legutóbbi darabja egy őrült illatszerárus, aki hajnali háromkor és ötkor menetrendszerűen ír neki egy-egy ezer karakteres, fájóan romantikus és tökéletesen érthetetlen sms-t, ami néha már eléggébosszantó.Pasitekintetben viszont újból visszatér a képbe Robi, az ex, vajon Hanna visszofogadja-e vagy nem, vajon  hazugságok mennyire számítanak a kapcsolatban?? És mennyire az igaz szerelem?
Móni harmincnyolc éves, és rekorder a csapatban: kétszer házasodott, két gyereke van, egyiküket tinédzserfejjel szülte – a kiscsaj már húszéves, és néha az egész csapatot „csoroszlyáknak” titulálja –, a másik mindössze kétéves. Móni dolgozott már szociális munkásként, reklámszervezőként, bolti eladóként, szinkronszínészként és telefonos ügynökként is. Jelenleg gyesen van, imádja a férjét, és végre nem kell a pénzkereséssel sem foglalkoznia, ezért pihenésképpen vámpírokról szóló gyerekkönyvet ír.
Flóra harminchat éves televíziós szerkesztő, többnyire három-nyolc évet tagad le a korából, attól függően, mit mutat számára reggel a tükör. Nemrég zuhant bele a mély gödörbe, amit másképpen szerelemnek is nevezhetnénk: választottja a csatorna hírműsorának műsorvezetője, Zoli, aki ugyanebben a gödörben landolt, ugyanakkor. Tehát jókor találkoztak, de a kapcsolat mégis akadozik: bujkálniuk kell, mert a férfi ugyan válófélben van a feleségétől, de a majdnem ex – továbbiakban: ex –, ha megtudná, hogy a pasinak van valakije, eltiltaná tőle a gyerekeit. Az ex egyébként népszerű, ámde hisztis színésznő, aki nem szeretné, ha kiderülne: válnak.Közben jólöltözött, sportos és jóképű idegenekbe fut és botlik bele, miközben Zolira, a nagy "Ő"-re gondol.
És ott van Márk, a harminckét évével (legfeljebb huszonötöt vall be). Reklámügynökségnél dolgozik kreatív szakemberként, kampányokat talál ki és épít fel – emellett álnéven ezoterikus író, aki időnként el is hiszi a saját spirituális mondatait. Legfrissebb kötete a „Dönts, és az Univerzum meghálálja!” címet kapta, a csajok három hétig röhögtek, miután egy ködös este közösen kitalálták ezt a címet – de úgy látszott, működik. Már az első héten a listák élére került a könyv…
Olvasd el és tudd meg, hogyan telik a "vénuszlakók" mindennapjai a mi kis bolygónkon.Hogy miért okoz annyi bonyodalmat a szerelem, a divat, az elköteleződés, a gyerekvállalás, és a házasság.Ajánlom.

Richelle Mead: Vámpírakadémia

"-Nem. Ha megengedném magamnak, hogy szeresselek, akkor nem elé vetném magam. Hanem eléd."


Lissa és Rose. Szent Vlagyimir és Árnyékcsókolta Anna. Viktor és Natalja Daskov. Dmitrij Belikov.
Van egy világ, ahol titkos háború dúl: a morák és a strigák között. Kis fajhatározó a történethez, hogy világos legyen: 
- A morák olyan vámpírok, akik ugyan embervérrel táplálkoznak, de nem ölnek. Képesek kis ideig elviselni a Napot. Varázsolnak a négy elem (tűz, víz, föld, levegő) segítségével.
- A strigák mások. Ők ölnek, méghozzá élvezettel. Egy morából úgy lehet striga, ha megöl valakit, vagy egy stirga megöli őt. Ha szándékosan válik azzá, azaz öl, az szégyenletes dolog. Sőt, még annál is rosszabb. A morák- bár ez politikailag inkorrekt húzás- elítélik azt a morát is, akinek a hozzátartozója ezt tette, nem csak a tettest. Ha megölnek, és úgy alakulsz át? Háát, pech.
- Van még egy csoport is, a morák és az emberek "szerelemgyerekei", a dampyrok. Olyanok, mint az öszvérek, amennyiben egymás között képtelenek közös gyereket összehozni. Ám egy morával már igen. Milyen megható, nem?
A dampyrok közül kerülnek ki az őrzők. Ők testőrök, akik vigyáznak a morák testi épségére és megvédik őket a strigáktól. Rose is egy közülük. Ő még tanonc, de mindent elkövet, hogy a legjobb barátját, Lissát megvédje. Még az iskola szabályaival is hajlandó szembeszállni, sőt, akár az egész világgal, ha kell. Miután visszakerültek az akadémiára, külön órákat kell vennie az egyik testőrtől, Dmitrij Belikovtól. Belikov testőr már  6 strigával végzett, erre utalnak a nyakán a tetoválások. Lényegében egy "isten", ahogy fogalmaznak. És tényleg, nagyon tud a hapsi. 24 éves, orosz származású, és igen, nagyon erős hatással van Rose-ra (és a lány is rá).
Miközben Rose megpróbálja behozni a tanulmányaiban a lemaradást és igyekszik valamennyire visszailleszkedni a közösségbe, még arra is kell figyelnie, ki követi, zaklatja Lissát, hiszen ő akar majdan a lány őrzője lenni. Meg a barátságuk miatt is. Tetézendő a kavarodást, még Árnyékcsókolta Anna és Szent Vlagyimir történetének is utána kell néznie, hiszen érzi: valami nem stimmel Lissával, van valami hasonlóság négyük között: Rose és Liss illetve Vlagyimir és Anna párosa között. Vajon sikerül megállítani a zaklatót?Képes lesz rájönni a furcsa képességek forrására, amivel Vaszilisza Dragomir (Lissa) rendelkezik? Mi lesz Rose és Dmitrij kapcsolatával?
Olvassátok el! Első ránézésre hülye vámpíros könyv, de szerintem senki nem hal bele, ha néha jól is érzi magát. És nem mellesleg csodás szívfacsaró érzésben lesz része mindenkinek, amikor a fenti idézetig elér a könyvben.


Den.

2011. március 2., szerda

Celia Rees: Bűbájos Mary

1659 Angliája. Mary nagyanyját boszorkányság vádjával elítélik, felakasztják. Ezután Marynek menekülni kell, nagyanyja még a halála előtt gondoskodott róla: elintézte neki, hogy egy hajó elvigye az Új Világba. Ám a hajón sok furcsa dolog történik, és ez a babonás embereknek egyet jelent: boszorkányság. És persze egyből mindenki Maryre gondol. A barátnője szerelmét, az iszákos szomszéd szerencsétlenségét, a lelki vezető vonzalmát mind-mind bűvital hatásának tudják be. A féltékenység, a kicsinyesség és a kapzsiság megpróbálja kikezdeni szegény lányt. És sikerül, mivel ő nem hajlandó fejet hajtani, van tartása. Ha valakivel barátkozik, nem érdekli, milyen nációhoz tartozik: indián-e vagy puritán. A lényeg a belső. Salemtől nem messze, Beulah faluban letelepednek a barátaival együtt, ám nem hagyják továbbra sem: ha megment egy újszülöttet, azért, ha elveszít egyet, azért boszorkány. Már nem lehet tudni, miért, csak fúrják. Szerencsére vannak barátai is, akik segítenek, így mikor végül el akarják fogni, van egy kis esélye, hogy megmeneküljön. Vajon sikerül?
Javaslom, olvassátok el. Magával ragadó, izgalmas, varázslatos napló. Merthogy napló formában íródott. És nem csak lányoknak. Jó kikapcsolódást!


Den.